Biztos sokszor hallottad, hogy a szem a lelek tukre. Rajta keresztul latod meg az elotted allo ember gondolatait es erzelmeit. Ez mind igaz. Gondold el milyen jo lenne ha az ember olyasmibe tudna belenezni ami elmondana hogy az illeto ember mire gondolt es mit erzett a multban, egy masik idointervallumban mint a jelen. Ez mind valo. Ez a muveszet. Az a "lelki blog", erzelmek adatbazisa, amelyek megorokitik az adott pillanat lenyeget, szemelyet. Lehet abban az allapotban sohatobbe nem lathatod, de azon alkotas reven ujra es ujra tekinthetsz bele a masolatba. Ez olyan mint amikor nezed az ismetlest a teveben: vagy azert figyeled, mert nem lattad es kivancsi vagy, lehet azert mert annnyira tetszett, hogy ujbol akarod latni.
A muveszet az, ami ha lelekbol jon, nem lehet egyforma egy masik alkotassal, hisz senkise megy at pont ugyanazon az allapoton mint valaki mas. Mindig egyedi. Az alkotas formaja, stilusa is egyedi, legyen az zene, szobraszat, festeszet, kolteszet, szerepjatszas vagy fenykepeszet.
A tema otletadoja az a kep, amelyik kezdte e cikket. Az alkoto egy Chicagoi designer, Teagen White. Lehet, hogy elkapta a gyengemet es egyuttal a figyelmemet is, de szerintem ez egy zsenialis ember illusztracio. Megjelenik a csontvaz, az alap; az izomzat ami elosegiti mozgasainkat; a vese ami leszuri az alkoholt; a vekonybel, ami az emesztorendszert jelkepezi; a mellkascsontozat, a pajzs mely vedi az ott talalhato szerveket; venas es arterias erezet; a sziv, a motrunk; es nem utolso sorban a viz, amely befolyasolja a testhomersekletet, feloldja a szervezetbe kerult anyagokat, stb. Ez egy komplex alkotas, amelyiknek uzenete, szepsege es erteke van.
Mivel ez is egy olyan tema amelyiket nem lehet csak par sorban leirni, ezt is tobb resz folyaman fogom leirni.
Kezdenem egy par idezettel, amelyek korulirjak a muveszetet egy adott szempontbol.
Osho: "A szobor már eleve ott rejlik ebben a kőtömbben; a szobrot soha nem kell "elkészíteni". Valahogy le kell választani róla a felesleges kőmennyiséget, és akkor majd megnyilvánítja önmagát. A szobrokat nem elkészítik; a szobrokat felfedezik, és e felfedezés során kerül napvilágra az alkotás."
Jean Cocteau: "A stílus a legegyszerűbb módja annak, hogy valami bonyolultat közöljünk másokkal."
Sylvie Matton: "Egy művész nem csak azoknak dolgozik, akik vele egy időben élnek; a hatása sokkal tovább tart, mint kis élete a nagy Földön, és munkája sokkal többet ér, mint amennyit egy pénzeszsák valaha is összeharácsolhat."
Susan Sontag: "Egy fotó megfellebbezhetetlen bizonyítéka annak, hogy egy bizonyos dolog megtörtént. A kép torzíthat; mégis mindig megmarad a föltevés, hogy létezik vagy létezett valami olyasmi, ami a képen látható."
Friedrich Schiller: "Egy művésznek is az a legnagyobb dicsérete, ha elmerülünk az alkotásában, és megfeledkezünk az alkotóról."
Robert Dennis Harris: "Hogy mi ad el egy könyvet... vagy egy filmet, egy dalt? Nos az, ha beletesszük a szívünket."
Agatha Christie: "Most eszmélek rá, hogy a művész nem elégedhet meg pusztán a művészettel. Hiába is tagadja, természetes vágy él benne az elismerés után."
Az emlitett kijelentesegben az illetok elmondtak velemenyuket, erzelmeiket a muveszettel kapcsolatosan. A kep mar ott van az agytekervenyekben, csak meg kell talalni az anyagban, legyen az kotomb, vaszon, szavak, hangok vagy koreographia. Cocteau idezete nagyon tetszik, hisz nagyon igaz. Probaltal valaha sms-t, e-mailt, levelet irni, amelyikben megfogalmazd az erzelmeidet, gondolataidat es valamilyen oktol fogva kitorlodott es nem mentodott le? Soha nem jott ossze ugyanugy megirnod, ebben biztos vagyok. Azonban ugyanazokat a gondolatokat irtad le, csak mas szavakkal. A szavak hiaba cserelodtek, hisz a modszer, az alapanyag ugyanaz volt: Te! Egy muvesz azert tevenykedik, hogy a kiszabadulasra vagyo otlet kirohanjon fejebol az alkotasokon keresztul, de mindezek utan az alkotonak csak a varakozas marad: varakozas a kovetkezo "kirobbanootletre", de varakozas a korulotte levo emberek velemenyere, foleg a kozeliekere. Ez a velemeny az elismeres. Legyen az pozitiv/negativ, a lenyeg az hogy felfigyelt ra es elmejult benne, atgondolta, hogy tapasztalt-e hasonlot. Azaltal, hogy beletekintesz az alkotasba, az o teremtoje szivebe nezel, ami megnyugvast ad neki, hisz valaki megprobalta erteni, nem kell megtegye, csak a szandek... Igazam van? Mindegyiketekben letezik egy fajta muveszet iranti affinitas. Ha akarmilyen kicsit is alkotsz, nem esik jol ha valaki elolvassa? Legyen az fejszbuk. Ha irsz valamit az allapotodhoz (pl. kurvajonapomvolt) es valaki lajkolja akkor ugy egy hopp van a legzesedben, ami egy (jesz bazzeg xy orvend hogy kibaszodtuljonapvót). Kb ugy erez egy alkoto is, csak lehet sokkal nagyobb skalan.
Az alkotas a mult folytonos jelenben valo maradasa.
A tovabbiakban egy par ismerosom alkotasat mutatnam be, remelem nektek is fog tetszeni...
Az elso szemely akit bemutatok egy nagyon jo barat, aki sokat szamit nekem es akinek az alkotasai gyakran elmelyitettek,o
Sajgo Orsi, akinek ezzel az alkalommal csak egy rajzat fogok kitenni, mivel egy masik alkalommal fogom kitarni nektek a soook szep kepet.
Ez a rajz nagyon megfogott engem. Egyszeru de nagyszeru. Oszinten nem tudom, hogy mire gondolt, mit erzett amikor letrehozta, azt se tudom hogy mit akart vele tovabb adni. Annyira sok konotaciot lehet talalni benne. Lehetne a termeszet nema figyelese, amelyik minden lepesunket kiseri. Lehetne a muvesz kitoresvagya, amely egyes okoktol fogva egy akadalyba utkozott. Lehet az isteni szem. A keleti vallasokban jelenik meg a harmadik szem szimboluma, amelyik a lelek, a szemely divinitasanak jele, mely csak akkor nyilik meg ha egy adott szintet elertel, a lelkivilagban (megertes, odaadas, segitokeszseg,stb). Lehet a sokoldalusag egyedisege is. Minden eloleny egyedi, legyen virag, allat vagy ember. Semmise egyforma. Az egyiknek tobb aga van, a masiknak lehet izomzat kifejlodese mas, nalunk meg konkretum az ujlenyomat.
Nem hiszem, hogy ateltem azt amit akart uzenni nekunk, de eddig a pillanatig ezekbol a szempontokbol tudtam ertelmezni magamban.
Egy masik szemely akinek az alkotasai, ahogy mondjak romanul "vor fi niste laitmotive", azaz visszatero motivumok lesznek,
Nagy Szabi. Imadom ezt a kolykot. Hianyzol Szabikam! Alig varom hazagyere... Muveszeti aga a kolteszet, de azt jol uzi.
Gondolatfonal
Mért van az hogy szeretnem kell
Folyton rág a gondolat sava
Emésztésben ugyancsak kiáltja
Boldognak lenni, szeretnem kell
Körülöttem milliónyi mosolyforrás
Bárcsak végre nyitott szemekkel
Tekintenék a világra.
A nap sugara kalandra hint
Lábaim kilométerhiánya
Lelkem kútja, természet hangja
Ott ahol egybeolvad a bent és a kint.
Mosolygok amikor visszagondolok
Mennyire naív és ártatlan voltam
Azóta persze, változtak a dolgok
Álmok, forró éjszakák és a hold
De senkit sem vádolok.
Részem ott van még, a vadonban
Úgy érzem, örökké ott marad
Darabokra vadászok álmaimban
De a szeretet oly távoli fogalom.
Szürke most a lelkem
Csupán hús és csont metszete
A szikra halkan vezényel, reggelente.
Egy új nap van ma
Egy új nap van holnap
Nap nap nap
De hol az éjjel?
Hol a pillanat, amit napsugár nem ér
Hol a forró vér pattogása, hol a tűz nyoma
Hol a szerelem vad érintése
Hol a vörös seb foltja..
A válasz mindenki számára más
Álomban történik az őszinte vallomás
Tudatalattink mindazt elfelejtette
Ami homályt int tiszta színeinkre.
Igazából nincs tiszta ember
Egy örökké élő kivétellel
De az, aki halált ismer
Bűnben kötözve él,
Ingyen vásárolt bilincsel.
Amit végleg keresni kell
Ugyancsak bennünk található
Egy mosoly, egy szó, egy történet
Mely gondokat más szögbe helyezhet.
Egy új perspektiva, kézfogás és vér
Megértés, őszinte szeretet
Áldozat, gondviselés és tett
Mindez többet ér
Mint a pénz és a tulajdon.
Pénzel szabadságot vásárolunk
Felebarátaink szabadságát
Rabságba nyamvasztjuk őket
Mindezt tudattalanul
Kezdetektől különböztünk
Elismerni és tisztelni kell
Hangos szó helyett,
Csöndet is tett követhet.
Egy gondolat, egy érintés és megértés
Annyi jót és szépet adhat
Felejtsük el egy percig, mindazt ami muszáj
Felejtsük el azt ami a tvben van!
Szemedbe nézek és kezem rád vár
Szeress és segíts
Együt szebb lesz a holnap,
Milliárdnyi elveszett test,
Közös lélekké válhat."
Ugy erzem sok gondolatom megtalalhato benne, sok toprengesem. Sok olyan gondolatot, erzelmet irt le ami mintha rolam szolna, sokunkrol szolna. Nagyon szeretem a stilusat es szavainak kombinaciojat. Ismerven ot sokszor azon erzes kornyekez hogy tudom mit erez, de belegondolva ketlem. En is tavol vagyok az egyetem miatt, de o megtavolabb. Tavol vagyok azoktol akiket szeretek es azoktol akiket mindig is magam mellett szeretnek tartani, de o megtavolabb. Ugyhogy igazan sose fogom tudni megerteni, de igyekszem. Ahogy mondtam, a Nagy Szabi fejezet: "To be continued..."
A kovetkezo akirol irok az
Abrudan Levi. Az egyik legregebbi baratom, ha jol szamoltam 12 eve ismerem es sokmindent koszonhetek neki: azt hogy mellettem volt amikor szukseg volt ra, amikor tudott segitett, meghallgatott a szar pillanataimban, sokszor olyan volt mint egy testver. Orvendek, hogy van egy par ilyen testverem. A muveszeterol csak annyit, hogy megvan a kezugyessege meg a tehetsege es a turelem is ami szerintem soknak hianyzik, azonban meg nem robbant ki, nem alakult ki a sajat stilusa, nem meri az erzelmeit felhasznalni, de megigerem, hogy nem hagyom elveszni. Addig is egy par rovid ido alatt elkeszitett rajza:
A kovetkezo szemely
Czitros Noemi lenne. "Szemtolszembe" nem talalkoztam soha, csak koztes szemelyen keresztul lettunk fejszbuk baratok (milyen kicsi a vilag a vilaghalon). Nagyon felkeltette a figyelmemet az o agazata. Uvegfesteszet. Eleinte oszinten megmondva nem is akartam latni. Mivel en gorog-keletinek voltam keresztelve, sok idot toltottem ott es naluk az uvegfesteszet azt sugalta nekem, hogy primordialis gondolkodas modjuk van, csak a vallas, sokan vakul hisznek es engem ez eltaszitott. A negativumot olyasmire vetitettem ami egyaltalan nem volt hibas. Meglatvan az elso kepet (az lesz az elso amelyiket elso alkalomra lattam), megtetszett. Vegignezve az egeszet, rajottem hogy tetszik ez az egesz. Nem is olyan visszataszito, sot! Kellemesen attekintgetem alkalmakkent. Ezert koszonom szepen, hogy az en "Hályogkovacsom" voltal es a latoteremet bovitetted par fokkal. Ime az alkotasok:
A kovetkezo szemelyt nem ismerem. Hallottam, hogy szepen rajzol, es mivel mar regota tervezem e cikket, megkertem kuldjon el egy parat, aztan rajottem, hogy igazabol mas teren inkabb remekel, ezt ti is megfogjatok latni. O a modernebb muveszet kepviseloje, o
Albert Anna. Ime egy par alkotas:
Ez az utolso kep, jelzi mennyire nincs szukseguk a noknek egy ferfire. Egy robot mindig is jobb lesz, meg egy Uberrmensch-nel is:P.
Mara kb ennyi lenne, szerintem kisse elzsibbadt a kozepso ujjatok az egeren, nem? Ez volt a leghosszabb.
Zaraskent egy szamomra kedvet hozo szam:
Dire Straits - Walk of life
